Szoval a nyaralas.
Horvatorszagban, Omisban voltunk, ami egy hangulatos kis falucska a Cetina folyo torkolatanal. A falu tortenelme minimum a romai idokig nyulik vissza, aztan a kozepkorban kalozok uraltak, es a tengerparti hegy tetejen allo erodbol iranyitottak a muveleteiket. A tengerpart amolyan homokos-szeru, a Cetina hordalekanak koszonhetoen, de aki a sziklasabb partot kedveli, annak sem kell messzire mennie. Szuper kis hely.
Szombat hajnalban fel harom korul indultunk, es egeszen Splitig jo tempoban haladtunk, kb. 10 orara oda is ertunk (marmint Splithez). Mondjuk idaig szinte vegig autopalyan mentunk. Aztan mar csak egy 26 kilometeres szakasz valasztott el minket Omistol, amit viszont cirka 3 ora alatt sikerult abszolvalni. Sebaj. Andi javaslatara a falu "oreg" reszen szerettunk volna megszallni - es ez sikerult is, rogton az elso utazasi irodanal ilyet szereznunk, raadasul kesobb kiderult, hogy a falu masodik legoregebb hazaban.
Egy aranyos neni volt amugy a tulajdonos, aki persze csakis horvatul tudott, ennek ellenere megertettuk egymast. Az apartmanban egyebkent mi voltunk az elso lakok. Volt legkondi mindket haloszobaban, aminek azert igen jo hasznat vettuk, kilatas a tengerre es a Cetina kanyonjara, az eresz alatt fecskek, akiket ejjel deneverek valtottak, illetve sajat gekko
Es draga sem volt.
Viszont eppen kifogtunk egy szeles - boras - idoszakot, emiatt a tenger nem mindig volt meleg, viszont nap kozben sem izzadtunk. Egeszen csutortokig, amikor is elallt a szel, es barommeleg lett. Viszont a viz is egybol strandolobaratabba valt.
Vasarnap ugy dontottunk, hogy megnezunk a kozelben valami sziklas reszt, esetleges buvarkodas celjabol. A megnezes meg is tortent, de a viz annyira hideg volt (sztem 20 fok tuti nem volt), hogy csak en es Andi tudtunk bemenni, es mi sem sokaig birtuk. Kabocat (amik ejjel nappal ciripeltek) viszont sikerult fenykepeznem. Vegul tovabb mentunk Makarskaba, ami egy hangulatos halaszfalu, kicsivel delre Omistol. Ut kozben sikerult egesz jo tajkepeket csinalni.
Hetfon delutan a regi varromot vettuk celba, amit igazabol csak egy utnak semmikep nem nevezheto kecskecsapason keresztul lehetett megkozeliteni. Opcionalisan sziklamaszo felszereles ajanlott (de Shery teriszonyaval egyutt is feljutott, ugyhogy annyira nem veszelyes). Minden tisztelet az epitoke. Egyebkent eleg sok dolog magyarul is olvashato volt (tobb volt Omisban a magyar turista, mint a horvat helyi), meg a varnal is.
Kedden, amig mi pancsiztunk Kappeek ujra felmasztak a hegyre, hogy majd most a masik hegycsucsra masznak at, ahonnan ralatni Omis oreg reszere. Ezt a sziklak es a szuros ajlnovenyzet megakadalyozta. Mi viszont jot pancsiztunk.
Szerdan Splitbe latogattunk el, ami mar egy kicsivel nagyobb (~Debrecen meretu) varos, romai kori ovarossal, es paneldzsungel uj resszel. Az ovaros reszt neztuk meg, hangulatos. A harangtoronybol igen szep a kilatas, de teriszonyosoknak nem ajanljuk. Lattunk siralyt, ami mellettunk fogyasztotta el a vacsorajat, es hintaszekbol kaveztunk.
Csutortok delelott felmasztunk az "alacsonyabb" varba, ami Shery szerint szinten nagyon veszelyes, es soha tobbe nem maszik hasonlo helyekre.
Delutan aztan raftingoltunk. Aki arra jar, annak kotelezo kiprobalni. Shery kicsit felt elore, hogy majd veszelyes lesz, mert mentomellenyt es sisakot kaptunk indulaskor, de utana o is azt mondta, hogy nem volt felelmetes, sot meg jo is volt evezni. Viszont maga az elmeny es a taj csodalatos (a folyorol, amiben uszkaltunk is, nem is beszelve). Mind a vezetonk, mind a negy belga fiatal jo fej volt, akikkel osszeraktak minket (ok nehanyat fenykepeztek is, ha elkuldik, akkor ezek lathatoak lesznek), jol elvoltunk. A batrabbak meg egy kb. 6 meteres sziklarol is beugorhattak a vizbe (Shery szerint olyan voltam, mint egy kisbalna, pedig nemis). Jo harom orat tartott az ut, de en sajnaltam, hogy vege van.
Penteken furodtunk delelott es delutan is, es mostmar a tenger homerseklete is megfelelo volt. A labunk alatt szinte mindenhol tarisznyarakok rohangaltak, Shery ezert bosszubol este elfogyasztott nehany kozepes meretu garnela szerut 
Kappeek delelott furdes helyett valami kozeli hegyi faluba akartak eljutni, es kozben felfedeztek egy szep kilatot, ahonnan ebed utan fenykepeztunk is nehanyat.
Szombat reggel aztan hazaindultunk, es viszonylag nyugodt utunk volt. A lenyeg, hogy jo idoben kell indulni
Omis szep hely, ajanlom mindenkinek!