Shery és RePa

A céghez nem szabad bevinni semmi mp3-at, meg ilyesmit - maximálisan egyetértek -, viszont webrádiókat lehet hallgatni. Mit csinál ilyenkor a leleményes felhasználó (pláne, hogy a last.fm fizetős lesz...), ha mégis a saját zenéit szeretné hallgatni, ráadásul a saját maga által meghatározott sorrendben? Streamel otthonrol.

Ami pedig pofonegyszerű. Előszöris tegyük fel a szükséges csomagokat:

$ sudo aptitude install mpd icecast2

Az icecast indítása előtt a /etc/default/icecast2 fileban engedélyezzük:

ENABLED=true

illetve a /etc/icecast2/icecast.xml fileban állítsunk be értelmes jelszavakat.

Az mpd-nek mondjuk meg, hogy ne a hangkártyára tolja a zenét, hanem az icecastnak, ehhez a /etc/mpd.conf fileban írjuk át az audio_output részt az alábbira:

audio_output {
type            "shout"
name            "Sajat zeneim"
host            "localhost"
port            "8000"
mount           "/mpd.ogg"
password        "source_jelszo"
bitrate         "192"
format          "44100:16:1"
# Optional Paramters
user        "source"
description "Sajat zeneim"
genre       "misc"
}

A jelszó helyére persze azt írjuk be, amit beállítottunk az icecast configjában.

$ sudo /etc/init.d/icecast2 restart
$ sudo /etc/init.d/mpd restart

és lőn zene, bele az éterbe. (Én a cégnél sima parancssoros mplayer-rel játszatom le, mert az keveset fogyaszt, tudja az ogg-ot, és pont megfelelő az interface-e, mert kliens oldalon a webradiót úgysem lehet irányítani.)

Ezután már csak el kell kezdeni zenélni, amit megtehetünk az mpd saját mpc parancssoros kliensével, de nagyban növeli az élményt, ha felteszünk egy webes mpd klienst, én a pitchforkot használom (aminek egy ideje nem elérhető a weboldala, de az mpd wikijéről kiindulva beszerezhető). Csodálatos.

Kaptam VPN hozzáférést a cégnél - hagyományos Windowsos pptp-set -, és persze a leírás hozzá windows only volt. Azt gondoltam, hogy linux alól szenvedés lesz a dolog, de nem, pikk-pakk bent is voltam.

Először a pptp-linux csomagot telepítettem:

# apt-get install pptp-linux

Majd megnéztem, hogy a /etc/ppp/options.pptp fileban szerepelnek-e az alábbi dolgok (szerepeltek):

lock noauth nobsdcomp nodeflate

A /etc/ppp/chap-secrets fileba beírtam az accountom adatait:

DOMAIN\\usernév melotunnel "jeszó" *

A /etc/ppp/peers/melotunnel fileba felvettem a kapcsolat paramétereit:

pty "pptp SERVERIP --nolaunchpppd"
name DOMAIN\\usernév
remotename melotunnel
require-mppe-128
file /etc/ppp/options.pptp
ipparam melotunnel

A konfiguráció kész is, már csak fel kell húzni a tunnelt:

# pon melotunnel

Ha megvan az új ppp interface (ppp0 pl.), akkor örülünk, ha nincs, akkor próbálkozhatunk a pon melotunnel debug dump logfd 2 nodetach paranccsal debugolni. (Nekem nem volt rá szükség.) A tunnel lekapcsolása a poff melotunnel paranccsal lehetséges.

Ezután elérhetők a belső hálón lévő gépek, illetve ha mondjuk egy szerveren az ssh csak a céges IP-ket engedi be, akkor egy egyszerű route add szerverip ppp0, és az ssh máris a belső hálón keresztül közelít.

Akik windowsból (esetleg dosból) jönnének a *nix világba, azoknak itt van egy kis segítség, amivel a bash shelljüket barátságosabbá tehetik:

$ export PS1='C:${PWD//\//\\\}>'

Megvolt életem első - nagyobbacska közönség előtt tartott - előadása az Ubuntu konferencián. Szerintem nem sikerült rosszul, a terem - igaz kicsi volt -, annyira tele volt, hogy már állva sem nagyon fértek be. Féltem, hogy nem lesz elég az idő, de végül még a szünet vége előtt befejeztük Köszönöm a támogatást Gábor barátomnak.

Az előadás fóliái megtekinthetőek online, illetve elvileg lesz majd videó is.

Az előadások, amiken voltam, egyébként kifejezetten jók voltak, és a konferencia legvégén is elég sok volt a látogató. Remélem jövőre is lesz, ha csak azon múlik, a vimről tudok még tizenöt percet beszélni

Szokásomhoz hűen reagálnék Gábor barátom mai postjára, melyben bemutatja hogyan lehet emacsben kiszűrni a dupla sorokat.

Tehát akkor a dupla sorok kiszűrése vimben:

:%s/^\\(.*\\)\\(\\n\\1\\)\\+$/\\1/

(A százalék - % - az egész puffer tartalmára vonatkozik, helyette természetesen használhatunk mást is, pl. a '<,'> csak a kijelölt területen tüntetné el a dupla sorokat.)

Update 1.

Gábor megjegyzésében jelezte, hogy a fenti megoldás csak az egymás alatti duplikált sorokat tünteti el, és ez valóban igaz. Azonban több lehetőségünk is van, ha az összeset el szeretnénk tüntetni.

Első megoldás, hogy a klasszikus *nix sort parancsot hívjuk segítségül (ezt természetesen emacs alól is megteheti bárki):

:%!sort -u

Nade akkor sem kell kétségbe esni, ha operációs rendszerünk nem tartalmazza a sort parancsot, ugyanis a vimnek (a 7-es verziótól kezdve) van beépített :sort parancsa:

:%sort u

(A sort parancsról a :help :sort helyen találunk bővebb leírást, mert jóval többet tud, akár reguláris kifejezés segitségével is megadhatjuk, hogy mi szerint rendezze a sorokat.)

Update 2.

Gábor ujra jelezte, hogy a fenti megoldások még mindig nem az igaziak, mert sorbarendezik a tartalmat, tehát megváltoztatják a sorrendet. Most abba ne menjünk bele, hogy ha fontos a sorrend, akkor miért veszünk ki sorokat a tartalomból, hanem inkább lássuk, hogy én is tudok-e ilyen scriptet irni.

function! Unique()
  " get lines
  let lines = getline(1,line('$'))
  let tmplist = []
  for i in lines
    " add only new lines to the new list
    if count(tmplist, i) == 0
      call add(tmplist, i)
    endif
  endfor
  " clear buffer
  silent! normal ggdG
  " print the unique lines
  call setline(1, tmplist)
endfunction

call Unique() és itt a boldogság.
(Először pythonban akartam megirni az egészet, mert hát a vimet abban is lehet scriptelni, de akkor megint le lettem volna szúrva, hogy csalok.)

Ahogy mar a multban nehanyszor, Gabor mai postjara reagalnek, illetve egeszitenem ki.

A screen bizony tenyleg vegtelenul hasznos program, megelegedessel hasznalom mar evek ota, igen hasznos tud lenni, mikor megszakad a kapcsolat a felhasznalo es a lelkesen hasznalt tavoli szerver kozott. (autodetach on) Es szerintem meg az alapertelmezett ^A escape karakterkombinacioval sincs semmi baj, mert - bar en is zsh-t hasznalok, nalam a $EDITOR erteke vim, ezert nekem a ^[I megy a sor elejere. Egyebkent Emacs baratoknak sem kell felni, a ^A a kombinacio elore viszi a kurzort a sor elejere.

Amit viszont en most kiemelnek az a multiuser mod. Bemutatora, tanfolyamra egyszeruen tokeletes. Lassuk hogy megy ez:
Ahhoz, hogy a multiuser mod hasznalhato legyen, a screen-t setuid root joggal kell ellatni. Ezzel azert csak ovatosan, mert komoly bizotnsagi reseket teremthetunk igy.

# chmod u+s `which screen`

Ezutan peldaul ha azt szeretnenk, hogy az oktato felhasznalo tevekenyseget figyelemmel kiserhesse a tanulo felhasznalonk, akkor azt az alabbi modon erhetnenk el:

oktato@host$ screen -S tanfolyam
[elindul a screen]
^A :multiuser on
^A :addacl tanulo
^A :aclchg tanulo -w "#"

A tanulo pedig igy kapcsolodhat a mar futo sessionhoz:

tanulo@host$ screen -x oktato/tanfolyam
[elindul a screen, latszik mit csinal az oktato]

Egyszeruen szuper! Aki tobbre kivancsi, annak ajanlom a man screen parancsot.

Gabortol kaptam ezt a videot, ami rovid izelitot ad a Vim kepessegeibol. Mivel en azert mar egy ideje hasznalom, nekem sok ujat nem mutatott, de megosztanam a nagykozonseggel, hatha valakit rasegit az igaz utra

A szerzo tervezi, hogy tobb rovid bemutato videot keszit majd a Vimrol, akit kicsit is erdekel, nezze meg az elso reszt, es ha tetszett fel is iratkozhat, nehogy lemaradjon.

Megegyszer:
A bemutato: Vim screencast tutorial teaser
Az elso resz: Vim screencast #1

Thank you Aaron!

Ma erdekes problemaba utkoztem. Egyik django instanceomba probaltam ekezetes betuket bevinni (ez nalam altalaban a fejlesztesi szakasz leges legvegere marad ), aztan nem sikerult teljesen, egeszen a mysqltol jott a hibauzenet, hogy marpedig valami nem jo ('Data truncated').

Johat nezzuk mi lehet, debian szokashoz hiven a szerver, a kliens es miattuk a default parameterekkel letrehozott adatbazisok, tablak mind latin1 kodolasuak ('latin1_swedish_ci' collation mellett, barmi is legyen az). Erted, 2008, latin1. Johat, akkor valtoztassuk meg, my.cnf-be gyorsan:

[mysqld]
default-character-set = utf8
character-set-server = utf8
init-connect = 'SET NAMES utf8'

Meglevo adatbazist es tablakat az ALTER TABLE/DATABASE [akarmi] CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_general_ci paranccsal at is toltam, aztan azt hittem itt a boldogsag. De nem. A hiba szepen jott ezutan is.
Google fellapoz, hopp, megoldas az az, hogy kidobod az adatbazist a szemetbe, majd ujracsinalod, mikor mar minden utf8 barat. Ertem.

Szerencsere ez igazabol csak annyit jelentett nalam, hogy kidumpoltam az adatbazist, majd - mindenfele modositas nelkul - visszadumpoltam. Hiszen papiron mar a tablak is utf8 baratok voltak, csak igazibol nem:

# mysqldump adatbazis > adatbazis.sql
# mysql adatbazis < adatbazis.sql

Es most minden szepen mukodik.

Tehat a Sun ugy dontott, hogy beszall a adatbazis bizniszbe is, most kb. a csapbol is ez folyik a neten, meg az index is megirta.

De szerintem - es masok szerint is - ennek a lepesnek melyebb strategiai celja is van. (Na persze egy sajat adatbaziskezelo - ami egyebkent a a legelterjedtebbek koze tartozik a vilagon -, sose jon rosszul a haznal, meg hat a supportert is lehet szep penzt kerni.)

Megpedig: kis- es kozepvallalatok koreben meltan nepszeru opensource LAMP modellnek tud lassan a Sun jol mukodo es rendesen tamogatott alternativat nyujtani. Ez lenne a SAMJ , azaz az (Open)Solaris+Apache+MySQL+Java alapu platform. (Igazan szep akkor lenne, ha az Apache helyett valami sajat, jol mukodo opensource webszerverrel is kijonnenek.)
Vegulis minden reszegyseg opensource, ingyen lehet hasznalni, es (majdnem) minden komponponenshez a Sun tud adni olyan supportot, amit senki mas.

A Solaris azert tobb ponton tud olyat mutatni a Linuxnak, hogy az elszegyelli magat, azzal nem is lenne gond. A Javaval viszont bonyolultabb a helyzet. Eloszoris aki eddig phpban "programozott" - tisztelet a kivetelnek - az nem fog megtanulni csakugy hipphopp Javaban (persze a Sun jo penzert mindenkit megtanit ), ott azert mar tenyleg programozni kell, a php-nal jol bevallt ganyolas nem sok eredmenyt hozhat. Es mondjuk nekem szemely szerint is vannak fenntartasaim a Java webes felhasznalast tekintve, plane epp a LAMP-os celkozosseg koreben, na de majd meglatjuk, mit hoz a jovo.

Valaki nemreg megkerdezte, hogy mit hasznalok zenelejatszasra a szamitogepen, aztan gondoltam hatha mast is erdekel.

Mig regesreg kb. minden linuxos kollega azt valaszolta volna, hogy xmms (ahogy windowsos korokben a winamp volt a legnepszerubb), mara mar azert nagyon sok igen jo lejatszo kozul valaszthatunk, es majd mindenkinek mas all kozel a szivehez.

En egy jo ideje az mpd-t hasznalom, igen nagy megelegedessel. Igen sokfele fileformatumot tamogat (mp3, ogg, flac, aac, ...), keveset eroforrast igenyel, es tavolrol is egyszeruen vezerelheto.
Maga az mpd - ahogy a neve is mutatja - csak egy daemon, ami pont annyit tud, amennyit egy zenelejatszonak tudnia kell - zenet jatszik le. Viszont ahhoz, hogy vezereljuk nem art valami kliens, amivel hozzaferunk. Szerencsere igen sok kozul valaszthatunk.

En a puritan mpc es ncmpctol kezdve, a gmpcn es sonatan at eljutottam a pitchforkig. Bongeszom ugyis mindig nyitva van, akkor meg miert ne hasznaljam arra, hogy azon keresztul iranyitsam a zenelejatszast? Kulon hasznos lehet a dolog, ha a lakasban van egy HTPC, viszont mi inkabb mondjuk a sajat laptopunkon netezunk, akkor onnan is egyszeruen valtogathatunk a zeneszamok kozott - es ha esetleg nem tetszik a parunknak az aktualis zene, akkor o is egyszeruen valthat

Ahogy azt mar regota vartuk, meginditottak az elso szabavanyugyi pert a RedHat es a Novell (azaz vegulis a Linuxot tamogato vallalatok) ellen. Igazabol az egesznek a hattereben ugy fest, hogy - ki mas - a Microsoft all. Ami mondjuk kicsit furcsa, mert a Novell-lel az utobbi idoben baratkoztak is, illetve epp a napokban jelentettek ki, hogy mostanaban nem terveznek pert inditani a RedHat ellen (aki viszont a Novell-lel ellentetben nem akar lespannolni veluk).

Kivancsian varom a vegeredmenyt, plane azert, mert ugye az amerikai birosagok sokminden balfaszsagra kepesek.

Gabor baratom emacs parti ( fiatal meg, nem tudja mi a jo ), legfrisebb cikkeben azt irja le, hogy lehet megkerni az emacset, hogy ne az aktualis konyvtarba helyezze a backup filejait (mert pl. mi van ha oda nincs irasjogunk, vagy tavoli filerendszeren van, vagy ...), hanem oda ahova mi szeretnenk.

En viszont vim parti vagyok, ott sem bonyolultabb a dolog: az ideiglenes (swap) fileok helyet a directory valtozo tarolja (vesszovel elvalasztva tobb konyvtar is megadhato, az elso lehetseges helyre kerul majd a file), pl:

:set directory=~/bkp/vim,.,/tmp

A backup fileok helyet a backupdir valtozo segitsegevel adhatjuk meg a fentihez hasonlo modon.
Emacs-szel ellentetben vim-ben a backup nemhogy nem kapcsolhato ki*, hanem alapbol nincs bekapcsolva, a

:set bk

paranccsal kapcsolhato be.

A beallitasokat termeszetesen erdemes a ~/.vimrc fileocskaba gyujteni (ilyenkor a parancs ele nem kell : ), es akkor a vim kovetkezo inditasakor nem kell ujra beirnunk.

*: persze, hogy emacsban is kikapcsolhato, csak nem tanacsos

Az AMD bejelentette, hogy szep lassan megnyitjak az eddig zart forrasu ATI videokartya-drivert. Igazabol ez mindenkinek jo, egyfelol eddig Linux alatt az Nvidias eszkozok sokkal jobban muzsikaltak (es nem feltetlenul a hardware miatt), tehat akinek ATI kartyaja van, az valoszinuleg jol fog jarni. Es remelem az Nvidia sem hagyja majd ennyiben a dolgot, es kirukkolnak majd valamivel ok is - ha nem is nyitjak meg a sajat driveruket, legalabb a Nouveau projectet tamogathatnak egy kicsit, legalabb valami doksival.
Na persze en az AMD-nek is csak akkor hiszek, ha mar valoban megtekintheto a doksi

Szoval a egyre inkabb baratja a szabad szoftvereknek. Eloszor jott az OpenSolaris, aztan a Java, most pedig a GPLv3 - tehat latszik, hogy tartani is akarja ezt az iranyt, aminek en igencsak orulok.

Igazabol en szeretem a Linuxot, jo regota hasznalom, nincs is vele nagyon bajom. Solarist szinten szeretem, igazabol ugyanazokat az alkalmazasokat hasznalom rajta szinte, mint amit Linuxon.
Az atlag usernel egyelore a Linux a nyero, tobb hardvert tamogat, vannak ra jatekok, nagyobb a reklam korulotte. Ezzel szemben az Solaris sima foldi halandoknak meg csak rovid ideje elerheto, ahonnan jott, ott nemigazan kellett foglalkozni a mindenfele szutyok kinai PC hardverrel, es nem is nagyon akart rajta jatszani senki, de pl. a driver interface az atomstabil, tehat elvileg ezeket a hatranyokat hamar ledolgozhatna. A Linuxban ellenben... (Igen, tudom, bezzeg a *BSD-k.)
Egyelore en otthonra meg Linuxot valasztanek, ha nullarol kene telepiteni, de remelem eljon az ido, amikor nyugodt szivvel telepithetek akar OpenSolarist is.

Egy kedves kollegam mutatta ezt a kis ugyes programot, ami a sima top parancsot hivatott kivalltani. Elsore szep szines, masodikra viszont rajon az ember, hogy a sima valozatnal joval hatekonyabban hasznalhato.
Kulonosen ajanlott azoknak, akik nem szeretik a ps -ef | grep mokus | grep -v grep | awk '{ print $2; }' | xargs kill -9 jellegu parancsokat (en szeretem).

Ez az ami nemvan alapertelmezettkent, ha Enlightenmentet hasznalsz csak. Arra gondolok, amikor bedugod az usb eszkozodet, es egybol megjelenne egy kis konyvtarban, mondjuk en szeretem, ha minden eszkoznek van egy neve, es az a konyvtar neve. Gabo segitett megoldani a problemat:

gnome-volume-manager &

Nem olyan bonyolult, de mas alternativ eszkozt eddig nem sikerult talalni. Azert furcsa, hogy meg mindig nem olyan egyszeru gnome nelkul Enlightenmentet hasznalni, na de majd eljon annak is az ideje.

Osszeszorult szivvel, de valtottam. Abban remenykedem, hogy nem kell annyit hekkelni ezzel a disztroval, mint az elozovel. Ja meg az utobbi napokban egy Firefox telepitessel hazavagtam az osszes letezo Firefoxot a gepen, mert valamiert nem a mozilla konyvtarba rakta, es utana ha oda raktam akkor se csinalt semmit, majd ugye csokkentett modban indult csak el, mindegy ez az en benazasom biztos csak. Amugy is sok idobe telt, mire osszeraktuk a Fedorat hasznalhato allapotba. Arrol nem beszelve, hogy a linuxos jatekok nagy resze nem ment kulonfele okok miatt. Ubuntut konnyebb beallitani, es nem kell annyit trukkozni, ez eddig biztos. A narancssarga logo meg alapertelmezett tema viszont sok-sok negativ pontot eredmenyezett szamara. Remelem ki tudom irtani ezt a szint mindenhonnan.
Viszont mellette szoljon, hogy e17-et tudtunk egybol rakni ra, csomagbol szepen. Es eddig csak parszor indult ujra az e17 magatol Jol egyuttmukodik egyebkent a gnome-mal, nem hianyoznak dolgok itt-ott, meg eddig nem talalkoztam semmifele utkozessel.
Kaptam utolag karacsonyi ajandekokat, koztuk egy sotet turkiz kotott oriasi salat is, aminek nagyon orulok (a tobbinek is HaHo) Azert majd ha sok idom lesz lehet horgolok is magamnak meg egyet

Nemreg lepcsoztem haromszor 10 emeletet (fol+le), es kozben azon gondolkoztam, hogy minek is nekem Apache webszerver, mar regota ki szerettem volna probalni a lighttpd-t, ami amellett, hogy joval kevesebbet fogyaszt, sok esetben ezert gyorsabb is, boven eleg nekem amit tud (sot),es FastCGI-vel a Django is jobban hasit, mint az Apache fele mod_python-nal. Meghat miert ne.

Az atlallas cirka 15 percet vett igenybe, pedig nemigen keszultem ra. Ubuntu alatt nezzuk, hogy ez mibol all: tovább...

Utobbi idoben megallithatatlanul szaporodnak az opengl-t kihasznalo X szerverek folotti csudaszep es csudahasznos alkalmazasok/ablakkezelo pluginek. Peldaul, mar 3D-ben is latszik, hogy az ablakok egymas folott vannak, vagy mondjuk ha leejtunk valamit a talcara, az valoban leesik.

Ha erre van igeny, hat hajra.

Azt hittem nagyon azert nem tudnak meglepni a jelen IT piac szereploi, de aztan megis: a Novell egyeseget kotott a Microsofttal. Meghozza a reszleteit tekintve is pozitiv dolgokrol (marmint amit a sajtokozlemenybol ki lehet olvasni):

• Kozos szabadalmi meg nem tamadasi egyezseg (ez tobbek kozott az OpenOffice.orgnak, a Mononak es a Sambanak jon jol)
• A virualizacios technologiak fejlesztese, Windows-Linux osszehangolas
• A Microsoft Open XML dokumentumformatumanak OpenOffice.org beli tamogatasa

Szoval erre nem szamitottam, elsore szimpatikus lepesnek tunik a Microsofttol. Es akar felhotlen is lenne az oromom, ha nem ismernem az adott ceget mar egy ideje