Shery és RePa

Bőröndjeinket előzetesen lemérve érkeztünk Ferihegyre a Liszt Ferenc Repülőtérre szombaton, hogy Korfura induljunk. A kétórás várakozási időt elviselhetőbbé valami bankos spammer, de azért jobb lett volna kevesebbet várni A repülőút sima volt, 11ezer méternél magasabban is jártunk.

A reptérről busszal szállítottak minket tovább a tényleges szállásunkra, Ipsosba. A hely nagyon szép, relatíve magas hegyek lábánál fekszik, egy szép kis tengerparttal. A szállodával sem volt semmi gond, nagyobb helyen laktunk, mint a lakásunk. Egyedül az ágy volt olyan, hogy minden egyes rugó helyét ki lehetett reggel tapintani a testünkön

A strand megfelelt a várakozásainknak, a parton apró, kerek kavics, beljebb homok, de rövid sétával sziklás rész is elérhető a hegy lábánál. A víz hőmérséklete kiváló volt, állítólag a sziget másik felén ezzel szemben cudar hideg általában, ezzel szerencsenk volt.

Viszont azt nem tudtunk, hogy a környéken több lesz az olasz túrista, mint a kavics a parton - ennek részben Olaszország közelsége, illetve esetleg a történelem lehet az oka -, akik szó szerint éjjel-nappal robogóznak és kvadoznak, de mint az állatok. Mondjuk általában magukat törték össze csúnyán, de ez csak a szerencsén múlott. Nem véletlen volt viszont 500 méterenként egy sebészet a parti úton Miattuk gyalog közlekedni sem volt veszélytelen.

Nem csak sokan vannak, de az infrastruktura is rájuk rendezkedett be, a sok robogókölcsönző mellett az éttermek kínálata is gyanúsan olaszos volt. Pizza, tészták, a négy darab - szintén nem annyira görögös, inkább olaszos - korfui ételspecialitás, és esetleg gyros (volt ahol utólag felírva az étlapra...). És mindenhez mélyfagyasztott sültkrumpli. Még a legdrágább étteremben a bárányborda mellé is azt adtak. A frissen facsart narancslé, illetve a valószínűleg helyi termesztésű gyanús kinézetű narancs viszont nagyon finom!

Fakultatív program keretében bebuszoztuk a szigetet, jártunk Sziszi kastélyában, koum-quat (törpenarancs) likőrgyárban, monostorban, hegytetői étteremben csodálatos kilátással, a vízi barlangoknál, ahol Odüsszeusz találkozott Nauszikával, ...

Hajókázásra is elmentünk, cirka hat órányit utaztunk (ami kevésbé volt izgalmas), de elvittek minket állítolag az egyik leglassabb életritmusú görög faluba, Pargába, ahol legalább tudtunk valami rendes, görög jellegűt enni, illetve útba ejtettük Paxosz szigetét is.

Sokat fürödtünk, sokat napoztunk, összességében frankó hely Korfu (csak ne lenne ott az a rengeteg olasz ).

A tavaszihoz hasonlóan most is megdolgoztunk érte, de sikerült, és még Yamasaki sensei is megdicsérte a társaságot.

Minden vizsgázónak gratulálok!

A hétvégét Visegrádon töltöttem, Patrik sensei, a mesterünk járt itt és jodo-t, illetve tanjo-t oktatott nekünk (illetve a magyar jodosok zömének, sőt néhányan Szlovákiából is jöttek). Nagyon jó volt sokat tanultunk, még a tanjo is egész jól ment a végére mindenkinek - pedig azt még csak nagyon kevesen láttak ezelőtt.

A mai nap végén az iaido vizsgára készülőket is megnézte, és kijavítgatta, összességében elégedettnek tűnt az itteni embereivel

Kilátogattunk ma a Budafoki borfesztiválra, sétálgattunk, ettünk-ittunk mindenfélét, hallgattunk zenét, sőt még bábszínházat is láttunk
Voltunk a Törley pincékben is, idegenvezetéssel, érdekes volt, nagyjából elmesélték, hogy hogyan készülnek a pezsgők, és a fázisokat, illetve magukat a készülő pezsgőket láthattuk is.

A szabi maradékán sem unatkoztunk, szerdán Gábor barátunkkal leugrottunk megnézni a rewind nevű partit, frankó volt, mindenkinek ajánlom, aki szereti az ilyen zenét.

Tegnap a Velencei-tóhoz autókáztunk le, és fürödtünk jó sokat, bár az elején még nem tűnt túl melegnek a víz, a végére már vagy hozzászoktunk, vagy melegebb lett, de jó volt. Este aztán hívott Imi, és kérdezte, hogy mi mára a programom. Mondtam, hogy semmi, amire ő azt mondta, hogy tévedek, mert airsoftozni megyek vele Szentendrére.

És így is történt, kb. 20-an voltunk, és nagyon tetszett a dolog, a puskám jól működött, épp az utolsó menet előtt merült le az akku, azt majd be kell szerezni pluszba. Annyira rosszul nem is ment a dolog, mint amire számítottam, 5-6 frag megvolt, bár engem többször lőttek le. Majd legközelebb

A múlt héten végre nyaraltunk egy kicsit, négy napot Balatonfüreden, a maradékot pedig otthon a nyaralóban töltöttük.

Füreden a Flamingó Hotelben laktunk, nekünk totálisan megfelelt, a wellness részlege igen jó, van több szauna, infra-szauna, van gőzkabin, úszó- és élménymedencék, jakuzzik, és Balaton is van, bár az annyira hideg volt, hogy csak szerdán merészkedtünk bele. Enni is annyit ettünk, mint állat, jól visszaszereztem az anyagot, amit szabi előtt a bringával munkába járással leadtam

Voltunk sétahajókázni, strandolni, sznukizni, kóstoltunk bort (most vannak a füredi borhetek, vagymik), sétáltunk és wellnesseltünk sokat. (Wellness = annyit eszel amennyit bírsz, aztán szaunázol és ülsz a jakuzziban )

A hét második felében meg hazamentünk - kihasználni, hogy még szép az idő. A Dunában többször is úsztunk - bár az se volt meleg -, csónakáztunk, anyuékkal kajakoztunk is, sütöttünk szalonnát, és vihar is csak éjszaka volt, szóval frankó volt.

Levelibéka Shery tenyerében

Pénteken megnéztük az Eredet (Inception) c. filmet, kifejezetten tetszett, na nem mondom, hogy szuper váratlan volt minden fordulat, de akkor is, jó volt. Nézze meg, aki teheti.

Csykin nemrég megszerezte a django.hu domaint, kicsit fel szeretnénk hypeolni itthon is a djangót, illetve a pythont, úgyhogy a szakmaibb postjaim ezután inkább oda mennek, itt is az első komolyabb hangvételű, a singletonokról.

Jól kigondoltam, hogy holnap majd bringaval megyek be a céghez, most hogy már nincs ezer fok, erre defektes a hatsó, ráadásul a külső is sérult :/ Mondjuk jobb, mintha valahol félúton derült volna ki.

Tegnap voltunk otthon, kb. egész nap a Dunában áztunk - és főttünk, a felső kb. fél méter víz néhol iszonyat meleg volt. Nem volt rossz, nem mondom, csak furcsa.

Ma voltunk otthon, Shery úszott is nyaralónál, én is belementem picit a vízbe, teljesen jó. Csónakáztunk is egy jó adagot, nem szeretem alapból, ha csak úgy süt rám a nap, és közben nem csinálok semmit, de most volt egy kis szél, jól esett, és le se égtünk (20-as naptej, vad).

Aztán hazafelé beugrottunk a Decathlonba, vettünk olyan hátizsákot, ami kulacs is egyben - Shery majd ezzel akar futni hosszabbakat -, van benne egy tasak, amiben elfér egy liter víz, és jön ki belőle egy slag, amin keresztül kiszopogatható futás/bicajozás közben a folyadék. Érdekes, kíváncsi vagyok, hogy tud majd vele futni.

Ma délelőtt összevont jodo edzést tartottunk mi (Juunanshin) és a Shinbukan Hábermajer Gábor sensei (és a mi Réthi Hunorunk) vezetésével. Igen jót sikerült edzeni, számomra nagyon hasznos volt, hogy másokkal is edzhettem, pláne, hogy közöttük van jónéhány tapasztaltabb játékos is, akiktől lehetett tanulni. Remélhetőleg lesz még ilyen alkalom

Voltunk ma Sheryvel a CSI kiállításon, nem mondom, hogy rossz volt, de a reklám alapján többre számítottam. Aztán lehet csak fiatalabbak vannak megcélozva vele.

Csütörtökön Gergő kollégám jóvoltából a Szépművészeti Múzeumban lévő "Botticellitől Tizianóig" kiállítást néztük meg a munkatársakkal. Ez mondjuk nem az én világom, de azért volt ott pár szép/érdekes kép.

Kappét - aki valszeg már megérkezett Új-Zélandra - pedig üdvözlöm, ha sikerül net közelébe kerülnie

Hétvégén a címben szereplő rendezvényen - azaz iaido versenyen - vettem részt. Na nem azért mentem el, mert akkora nagy májer lennék, hanem mert a mesterünk, Patrik sensei jött el, vezette a szombati edzést, illetve továbbképzést tartott a magyar bíráknak, aztán lássa már, hogy élnek még az emberei

Nem is jutottam tovább a körmérkőzéseken, de nagyon jól éreztem magam, és rendesen elfáradtam. Majd jövőre megmutatjuk, amikor már remélem nem csak Zsolt és én versenyzünk majd

[valami videófoszlány lehet érkezik majd]

A hétvégét edzéssel töltöttem, elég intenzív volt, kb. mindenem izomlázas egy kicsit. Nagyon jó volt, szerintem jól tudtunk haladni, ha minden jól megy, akkor hónap végén még egy iaido versenyen is képviselni fogom a csapatot (na nem mintha annyira jól menne, bár állítólag nem is megy olyan rosszul).
Íme egy kép, ezúttal joval:

A hétvégét - illetve péntek/szombat/vasárnap - a cégcsoport kb. háromnegyedével együtt Blumauban töltöttem, és igen jól éreztem magam.

A helyet Hundertwasser tervezte, és nagyon tetszett az egész, bejött, hogy nincs sehol két egyforma részlet. Azt mondjuk nem tudom, hogy lakni milyen lehet ilyen helyen (pláne takarítani a sarkokat ), de rövid időre kikapcsolódni tökéletes.

Odafele érintettük Semmeringet, az eredeti terv az volt, hogy majd ott szánkózunk, de ez hó hiányában elmaradt sajnos, úgyhogy sípálya mászás és hógolyózás lett helyette, illetve a lelkesebbek szemeteszsákon azért le tudtak csúszni, annyi hó volt.

Aztán Blumauban fürdés és buli, minden szempontból frankó a hely, a szaunában igazi gőzmester osztotta az áldást néha, nem kis szakértelemmel.
Szombat délután curlingezni mentünk, de nem jégen, hanem betonon. Annyira nem fogott meg a dolog, szinte jobb volt szögeket beverni egy tuskóba a kalapács hegyes felével - ez állítólag osztrák nemzeti játék, és a lenyege az volt, hogy amikor valaki beverte a szögét, akkor annak forralt bort kellett fogyasztani, akinek meg sokáig nem sikerült eltalálnia, annak meg azért, a többieknek meg csak úgy

Én is csináltam néhány képet, de a céges oldalon vagy egy csomó.

Szóval megvolt a szabi, jó volt, mégegyszer ennyit simán el tudnék viselni

Pár napot otthon töltöttünk Becsén, levittük az egereket, hogy anyu és Hajni ne unatkozzanak annyira, illetve voltunk a ráckevei melegfürdőben, szauna, gőz, meg sima úszómedencék. Csónakáztunk is, megpróbáltunk kézzel kiszedni néhány vízililiomot, hogy áthelyezzük máshova (esetleg a nyaraló közelébe), de esélytelen volt.

Aztán pénteken irány Tihany. Odafele úton esett az eső, de utána egy csepp sem, és jó meleg volt. A terv az volt, hogy nem csak tespedünk, hanem kirándulgatunk is, ezért is esett a választás az északi partra. A szállásunk rendben volt (illetve...), pár lépésnyire a Belső-tótól. A tó mellett egy nagy rét, aminek a nagyobb részén szürke marhák legelésztek, a kisebb részén pedig ürgék (bár gondolom ők a marhákkal is jóban vannak, de a villanypásztoron nem másztunk át ). Vadon így még nem láttam ürgéket, de állati aranyosak, ahogy nézelődnek a fű fölött, nincs-e valami veszély.
Fürödtünk azért elég sokat, egyszer Füredre is átmentünk, megnézni az ottani strandot, illetve a Sundance akármit, de ott még mintha mindenki aludt volna (délben), úgyhogy nem ott ebédeltünk.

Keddre terveztük be a nagyobb túrát, mert azt jósolták a meteorológusok, hogy esni fog az eső, és hűvösebb lesz, de a francokat, lett vagy negyven fok, majd meg sültünk. A magunkkal vitt turistatérkép nem teljesen fedte a valóságot, mert valami érdekes gondolat folytán az egész félszigeten majdnem minden turistajelzést átfestettek piros keresztre. Ami végülis tök jó, mert egy túrával bejárja az ember az egész félsziget összes csúcsát, ugyanakkor ha ezt nem szeretné, akkor kevés más lehetősége van. Elindultunk hát a "gejzírmező és gejzírkúpok" felé (amik felé egy néni is elindult kis papucsban másnap, hogy van még idő a buszig, aztán megnézi a gejzíreket, de amellett, hogy pármillió éve már nemigazán gejzírek azok, nem is tíz percre vannak a falutól, papucsban ), és egy ideig jó is volt, mert arra ment a piros kereszt, de a térképünkön sárga kereszt volt, aztán zöld út, és mikor megláttuk a zöld utat, megörültünk, de hiba volt, mert rossz irányba ment (a piros kereszt a jó irány mindig), úgyhogy az utunk első harmadát pár ilyen kerülővel megdupláztuk .
Egyébként szép volt a kilátás az egész Balatonra, meg maga a túra is jó volt, csak legközelebb több folyadékot fogunk vinni [google maps]
Sajna szegény fényképezőm redőnyzárja épp a Csúcs-hegy tetején halálozott el (az egyik lamella le van szakadva, azóta érdekes képeket csinál a gép), béke poraira, ha jól számoltam akkor jóval 50ezer expó fölött bírta, ami nem rossz a kategóriájában.

Következő nap inkább pihentünk, valószínűleg ez ártott meg az ágyamnak, ami fogta magát, és összeszakadt alattam. Ez mondjuk Sherynek örömkönnyeket csalt a szemébe, én viszont kellemetlenül éreztem magam, a tulajdonos hölgy sem kevésbé, szerencsére tudott szerezni másnapra asztalost, aki az ünnep ellenére megszerelte.

Másnap szembe indultunk a piros keresztes úton, és megnéztük a barátlakásokat, amik ilyen falba vájt lakások voltak valaha, csak a nagy részük már leomlott, megkerestük a "vízhangot", és még a marcipán múzeumot is megtaláltuk.

Pénteken jöttünk vissza, Becsét útba ejtve, ahol felszedtük a patkányokat, illetve fürödtünk egyet a Dunában - aminek jobb a vize a hajnak, mint a Balatoné.

Szóval jó volt, pihentünk is, mozogtunk is, és ha valaki szeretne fényképező redőnyzárat szerelni, az szóljon.

Ma Imivel elbicajoztunk a Margitszigetre, a szertár blog piknikjére.

Az idő kellemes volt, láthattunk érdekes kísérleteket, és legalább bicajoztunk is egyet. Fáj is a seggem rendesen a kemény nyeregtől

[Képek]
[Az index cikke]

Tegnapelőtt volt az irodaház nagyszabású megnyitója, jó nagy bulival, híres DJ-kkel (ATB pl.). Egyébként nekem nagyon tetszik az irodaház. Volt mindenféle érdekes "szendvicsecske" illetve sütike - nemigazán mertük végigkóstolni a kínálatot -, borok, sajtok, szusi, japán zöld tea (aminek valamiért pörkölt mogyoró íze volt), tehát kb. minden.

Aztán tegnapra Tamás rendezett egy kerti partit, hogy ne unatkozzunk. Igen finom grillezett húsokat, salátákat, meg sütiket kaptunk. Ha majd kertes házunk lesz, nekem is hasonló méretű kert kell, nagyon szép, vízililiomos kis tavacskával, halakkal, teknősökkel. [képz]

Legalábbis ezen a címen ugrottunk le a fiúkkal a nyaralóba a hétvégén. Az időjárás velünk volt, és szerencsére egy csepp eső sem esett éppen a hazaindulásig (amikor viszont igen nagy vihar jött). Igaz mégjobban velünk lehetett volna, ha egész héten meleg van, és fürdeni is tudunk. Csyk azért belement a vízbe, de nem úgy festett, mint aki nagyon elvezi

Marhapörkölt készült tésztával, egész jó lett, éppen csak egy picit sótlan - ennyi gond legyen vele legközelebb is -, és kb. pont a tervezett időre készült el.

Az alvásba belevitt egy kis zamatot Enter horkolása, úgyhogy Shery kimenekült Csyk és Balee mellé a stégre aludni - ahol egyébként a szép idő miatt ez sima ügy volt.

Idén lehet kéne még egy hasonló rendezvény, lehetőleg úgy, hogy nem 18 fokos a Duna

Hétvége jól telt, voltunk otthon, sütöttünk szalonnát Shery szüleivel a nyaralóban, Hajnival kókuszékszereket csiszoltunk, ültettünk virágokat, és még pihenni is tudtunk

Ma viszont kicsit később jöttem haza (tomcat-tel ne akarjatok urlrewriteolni, mert a neten található cucc az valami hihetetlen lassú), gyorsan kiengedtem az egereket, majd a ahogy szoktam a kicsik ketrecét visszacsuktam, nehogy Émike bejusson, és megoldja a "sok a kispatkány" problémát rövid úton. Kicsit később nézem mondom, hát már szenilis is vagyok, Zsebi mégse jött ki? De nem, ő kijött, viszont az egyik kicsi már megindult felfedezni a ketrecet - bár mintha még nem látna, de rendületlenül mászik körbe-körbe

Még mindig van szabad kispatkány, aki most jelentkezik, az ajándék koktélparadicsom-palántát kap mellé

Újra kibicajoztunk a Kopaszi gáthoz, hát - gondolom a frissen jött szép idő miatt - annyian voltak, mint az oroszok. De a hely egyre frankóbb, már az öböl másik (erőmű felöli) oldalán is lehet sétálgatni, sőt felgumizott futópálya is van (lesz, mert még azért elég rövid).
Eléggé magas a vízszint, több helyen az öntözőcsöveket is kimosta, furcsa látvány, hogy a part mentén slagok úsznak a vízen. Az egyik (eddig egyetlen?) vendéglátóipari egység is nyitva volt, de nem volt jégkrémük (még, azt mondták).

Jó azért látni, hogy nem csak lakóparkok meg irodák épülnek, hanem ilyen dolgok is. Ja és hajrá jó idő!