Shery és RePa

Tegnap este a leendő kollégákkal a Portside nevű szórakozóhelyen vacsoráztunk. A hely kellemes egyébként, és hétfőnként fél áron van az étel/ital, tehát egész gazdaságos is volt.

De most essen pár szó a hely honlapjáról. Mi célt is kéne, hogy szolgáljon egy honlap? Hát elsődlegesen információval kéne szolgáljon arról a dologról, amihez a weboldal tartozik.
Ámde itt úgy indítunk, hogy válasszunk nyelvet. (Erre azért vannak szofisztikáltabb módszerek, de ebbe most ne menjünk bele...) Nade egye fene, katt a magyarra. Bejön valami full flash dolog, új ablakban, ami b+ zenél alapból. Sebaj, zene kikapcsol (legalább van rá gomb), nade mi ez az oldal? Semmi, valami intro. Skip intro, legalább erre is gondoltak, de ekkor jön az újabb meglepetés, megint zenél. Na mégegyszer kikapcsolni. És mi van a tartalommal? Valami hotrod jellegű autó pumpál, háttérben alig olvasható neonreklámok - ezek a menüpontok. Értem. Hát akkor nézzük, nagy nehezen felfedezem a megközelíthetőséghez tartózó neonfeliratot, örülök, hogy nem zenél megint, kis térkép flashben, kisautók rohangálnak rajta, Asztória környéke, tökjó. Nade mi a fene, ott nincs is utca, ahova rajzolták, nemhogy még a zsinagóga is ott lenne. Gyorsan jön a felismerés: ezeknek a dél van felül! No comment.
Próbálkozok még néhány kép megnézésével, de az se egyszerű, mert minden kattintásnál feljön egy fényképező, ami villant egyet, és csak utána jelenik meg a kép. Szuperhasznos, kettő után tuti mindenkinek elmegy a kedve.

Ennyit a szakmai dolgokról, a társaság egyébként elég jó volt, várom az együttműködést!

Ma megnéztük mennyi hó maradt a budai hegyekben, és hogy az a maradék mennyire csúszik. Szokásunkhoz hűen Szépjuhásznéhoz mentünk ki, és nem csalódtunk, szinte optimális volt a hóhelyzet a szánkózáshoz (bár picit hepehupás volt a "pálya").

Azért szoktunk ide jönni, mert általában alig vannak, és a lejtő is elég jó. Most - gondolom a hó és a szép idő miatt - voltak azért, de még mindig nem annyian, mint gondolom Normafánál. Két csúszás után építettünk egy hóembert, ami annyira jól sikerült, hogy a jelenlévő kisgyermekek elszégyellték magukat, elmentek, és szinte csak mienk volt a terep

Jól elfáradtunk, de jó volt, még gőzös mozdonyt is láttunk.

Tegnap mielőtt hazamentünk kereket cseréltünk Sheryék skodáján, de aztán mivel kb. 20 méter volt a látótávolság a ködben, nem csak mi mentünk óvatosan.

Anyuék már régóta hívogatnak minket, hogy menjünk el velük a felújított ráckevei strandra, de eddig sosem volt valamiért jó, ma végre sikerült odajutni. Hát elég jól sikerült a felújítás, bár a jegy nem olcsó... Van bent talán három medence, két szauna, gőzkabin, relaxációs szoba, illetve kint is lenne mindenféle élménymedence, de most csak egy kicsi és egy nagyobb (a régiek közül) termálvizes medence volt feltöltve. Egyébként a vizet gyógyvízzé nyilvánították. És ahhoz képest, hogy a jegy sem olcsó, meg tél is van, marha sokan voltak.
Majd nyáron is elnézünk egyszer talán, megnézni milyenek a kinti dolgok.

Három napot Poroszlón töltöttünk, a Fűzfa Pihenőparkban.

Szép a Tisza-tó, elmentünk egy csonakázásra, ahol átvittek minket a vízi sétányra, majd pedig kicsit csonakáztak velünk, és meséltek az élővilágról. A sétány jó ötletnek tűnik, de mivel naponta sokszázan mennek rajta végig túl sok madár nem tartózkodik a közelében. Viszont utána a csonakázás az jó volt, én szeretem az ilyen nádasban/gyékényesben húzódó vékony csatornákat
Túl sok olyan madarat, ami otthon (Becsén) nincs nemnagyon láttunk, talán csak kormoránokat meg vörös gémeket. Volt még nagy kócsag, szürke gém, szárcsa, vízityúk, vöcsök - ezekkel sűrűbben szoktunk találkozni Persze ezek is mind tudják milyen messzire kell menni, hogy kevés értekelhető kép sikerüljön, de azért lett egy-kettő jó.

A szállás egyébként nem volt rossz, szinte a tó partján van, van úszómedencéje, szaunával, jakuzzival, lehet bowlingozni, billiárdozni, van kis tava, sok kacsával, libával, meg egy vaddisznóval Egyetlen hibája talán, hogy a 33-as út és a mellette húzódó sinek mellett van, ez kicsit hangos tud néha lenni.

A hét eddigi részét a Duna-parton töltöttük, "pihentünk". Mármint csak fejben

Hétfőn éjjel meteorokat neztünk, láttunk jópárat. (Fényképezni is próbáltuk öket, de kb. esélytelen volt a dolog...)

Segítettünk apunak a partvédelem kiépítésében, ugyanis, a Duna eléggé alámosta a partot, a talaj egy jó részét szinte csak a fák gyökerei tartják ott. Eltalicskáztunk ~4 köbméter sódert, de még így sincs teljesen kész. Közben találtunk rákot is, ami annak a jele, hogy tiszta a víz, állítólag a rákok csak ott maradnak meg.

Szerdán elmentünk anyuékkal Kiskunmajsára, egy eleg jó strand van ott, kár, hogy disznó messze van innen. Olcsó, és van minden kb. ami kell egy ilyen helyre, csúszdák, élménymedence, gyógyvizes medencék, sőt van még egy mesterséges tó szerű valami, aminek a közepén van egy nagy, kb. 4-5 méter magas felfújható "jéghegy", amire fel lehet mászni, és le lehet ugrani/csúszni róla. Ezt jópárszor meg is tettem, egyik alkalommal azonban megdobott trükkösen az a valami, és cirka 5 méter magasságból nyomtam egy akkora seggest, hogy úgy már régen fájt bármi is Még a tenyerem is piros volt vagy fél órán keresztül, a combom pedig még most is eléggé fáj, és tele van lila foltokkal.

Egyébként meg úszkáltunk a Dunában, illetve próbáltunk megint gázlómadarakat fenyképezni, de azok nagyon tudják mennyire messzire kell ahhoz menni, hogy ne lehessen róluk értékelhető képet csinálni

Megkezdtük két hetes nyári szabadságunkat.
Hétvégén Kappéval voltunk a balatoni nyaralójukban Balatonszemesen. Sajnos az idő kevésbé volt velünk, szombaton nem is tudtunk fürdeni a viharos szél miatt, de szerencsére az mára elmúlt, bár a víz elég "frissítő" volt

Pénteken a zamárdi Mauro pizzériájában ettünk, én most nem pizzát, hanem carbonara spagettit, de minden szuper volt. Sőt még celebeket is láttunk

Holnap megyünk haza a Duna-partra úszkálni meg semmit csinalni

Hétvégére Kappe meghívott minket a balatoni nyaralójukba, mi meg elfogadtuk a meghívást.
Szerencsére az időjárás velünk volt, és a múlt héten sem sikerült annyira kihűlnie a víznek, hogy ne lehessen fürdeni, sőt.

Péntek este Zamárdiban egy echte olasz pizzériában kezdtünk, ahol egész jó volt a pizza, bár kicsit égett volt a széle, pláne Shery adagjának, sőt neki még egy mag is jutott a cseresznyés pitéjébe, amire sikerült is ráharapnia.
Másnap nemzetközi jellegű kaját főztünk: gyros fűszerkeverékes pulykamell, paradicsomos szószban, bográcsban. Egyébként elég jóra sikerült.

Egyik reggel viszont olyat láttunk, amit eddig csak természetfilmekben: észrevettem, hogy egy darázs küzd a pókhálóban - ami nem baj, mert a darazsakat nem annyira szeretjük -, de mikor jobban szemügyre vettem kiderült, hogy nem ennyire egyértelmű a helyzet. A darázs ugyanis a pókot fogta, és szurkálta, majd pókostul kitépte magát a hálóból és elrepült. A pók valószínűleg darázslárvák első eledele lesz.

Szerdán hazamentünk - illetve a nyaralóba -, hogy egy kicsit pihenjünk.

Sütöttünk szalonnát, amit én régen nem annyira szerettem, de most azt mondom, hogy évente egyszer minimum kell, mert nagyon jó volt. Napoztunk (bár a túl jó minőségű naptej miatt Shery nagy bánatára alig barnultunk), néztük a halakat a stég mellett, és aktívan nem csináltunk semmit

Pénteken aztán apunak segítettem, és megépítettük a leendő csónakház vázát. Igaz, hogy nem túl nehéz a csónak, de Sheryvel ketten azért alig bírtuk kihozni a házból, jóval egyszerűbb lesz, ha majd csak egy küszöbön kell átemelni, aztán szinte bent is lesz a vízben.

Ma lementünk Sheryvel a Velencei-tóhoz, kicsit úszkálni, napozni, lazítani. Az idő elég jó volt, nem volt olyan b*zimeleg, mint az elmúlt pár nap, fújt egy kis szél (bár ez Sherynek kevésbé tetszett), és a nap is sütött rendesen.

Amúgy jó dolognak tartom a körforgalmat, de hogy Érd környékén cirka 3 km alatt 5-ön mentünk keresztül, az szerintem picit túlzás. Tavaly mintha csak kettő lett volna.

Ma újra kibicajoztunk a kopaszi gáthoz, és napoztunk egy jót. Jóval többen voltak már kint, mint a múltkor, Shery szerint biztos azért, mert megírtam Egyébként jó, hogy újra itt a meleg, maradjon is így!

Hétvégén lent voltunk a nyaralóban, céges bulit tartani. Hát jó idő az messze nem volt, sőt, de legalább a pörkölt főzése közben nem esett az eső. Egyébként a pöri igen finom lett, ami főként Shery érdeme.

Főzés közben ránk támadott egy akkora lódarázs, mint egy kisebb kutya, illetve nem is igazán támadott (akkor már nem élnénk), hanem érdeklődve közeledett, hogy ezek a hülyék mit rohannak előle sikítozva, hadonásznak fakanállal meg elektromos légycsapóval, mikor ezek neki nem árthatnak. Kb. 3 perc fight után Kappe egy evezővel adott neki, bár az első ütés után még simán a levegőben volt, úgyhogy kettő kellett neki (Kappenak van whirling blades mastery, még ranger korából ), aztán mikor a földön volt, én adtam neki a sokkolós légycsapóval - ami egy átlagos legyet/szúnyogot simán megsüt. Két evezőcsapás és jó adag sokkolás után nekiálltunk fényképezni Czóval, de a féreg feléledt, úgyhogy végülis porrázúzta Kappe.

Csyk ugyan mondogatta előre, hogy bármi lesz, ő bizony belemegy a Dunába, és kb. hat óráig még a nap is sütött, csak hát ő szokásához hűen, a megbeszélt dél helyett hat után érkezett Viszont találtak Balázzsal egy gitárt, ami sokat adott az est hangulatához - annak ellenére, hogy a társaságban én tudtam a legjobban gitározni, és én egyébként nem tudok (bár kisgyermek koromban tanultam valami olyasmit vagy másfél évig) Egyébként ha valakinek hiányzik a gitárja, megmondja, hogy hol találták, hol van róla lepattanva a burkolat és hogy Kappe melyik húrt tépte el, akkor visszakapja.

Képz by Czo

Ma Sheryvel kibicikliztünk a Kopaszi gáthoz. Azóta nem voltam ott, mióta felújították - hát igen szépre sikerült, megéri néha kimenni, napozgatni, pihizni, tollasozni. Az épületek még üresek, de a plakátok alapján még idén megnyit majd kávézó, és lesz majd vitorlázási lehetőség is.

Egyébként szerdától bicajjal járok dolgozni, kb. hozom a BKV sebességét, és ha belejövök, akkor még lehet ez jobb is. Vettem egy maszkot, hogy ne fulladjak meg idő előtt. Eleg jónak tűnik, és kb. úgy nézek ki benne, mint Sub Zero a Mortal Kombatból
Napi ~30 km. tekerés meg még sportevékenységnek sem utolsó.

Ma elugrottunk a Budakeszi Vadasparkba, ahova cirka 1 óra alatt oda is értünk, ami a szombati közlekedést figyelembe véve egészen jó, főleg, hogy elég messze van ugye ez a hely. Sokféle állatot tartanak itt, mókustól a rénszarvason át a bölényig. Csináltunk pár képet is leginkább az állatokról, de sajnos elég sűrű volt a drótháló, amivel el voltak kerítve, inkább látogatóbarát volt, mint fényképezőbarát. Az egyik mókus még szinte modellt is állt, előttünk ette meg az uzsonnáját hosszasan, amíg a másik fürgén szaladgált kb 50 centis távolságon oda-vissza. A vaddisznók közül is volt egy háziasodott, vagy legalábbis egy kutyára hasonlított a viselkedése az emberrel szemben, csóválta a farkát amikor odamentek hozzá, hátha kap egy kis ennivalót.

Találtunk egy orchideának tűnő virágot is az autóút szélén az erdőben:

A rendszeresedő BKV sztrájkok miatt (meg hát egyébként is) felhoztuk végre a biciklimet, ami szegény azóta van a pincében, amióta én a Siemensnél dolgozom, azaz cirka 4 éve. Ahhoz képest elég jó állapotban van, a HÉV-ig is kerekeztem, aztán Közvágóhídtól hazáig szerettem volna, de két villamosmegállóval korábban megadta magát a hátsó gumi. Négy év porosodás után ez nem csoda.

Felgenerálozom, mind a bringát, mind magamat, aztan már csak valami kerekezhető útvonalat kell keresni a cégig

Shery vett magának egy rollert, hogy majd esetleg munkábajáráshoz néha igénybe veszi.

Tök jó egyébként, ma és tegnap is rollereztünk itt a környéken egy-egy órát - mondjuk úgy nem annyira jó, hogy egyikünk rollerezik, a másikunk meg sétál, nade ha ez rendszeressé válik, akkor esetleg beszerzünk mégegyet

Végre volt időnk, és lementünk a szomszédba úszni egy jót. Amellett, hogy jó dagik is vagyunk, el is gyengültünk a sok semmittevésben, nade ezen majd változtatunk!

Végre!

Ma megint kimentünk sétálni Sheryvel a Kamaraerdőbe, fotózni is próbáltunk, bár a mohák még nemnagyon akarnak "virágozni".

Üldögéltünk a réten, amikoris valaki mögém lépett, megfogta a vállamat, és Sherynek azt mondta, hogy "Anya, kérek vizet!" - kicsit meglepődtünk, a szülők is, akik vagy 5 méterre ültek tőlünk, és hát a kisfiú is

Ma ujra a Kamaraerdobe mentunk setalni, hatha ott nem dobalnak meg tojassal, meg ilyenek. Szep volt az ido, es jol esett nagyon a seta.

Ebedre tegnap az Auchanban vettunk elore panirozott halszeleteket, amik nem csak ugy magukban halak, hanem van pl. spenotos (ezt Shery ette), sajtos (ilyet ettem mar egyszer regebben), meg elvileg mustaros (ami lazac, elvileg, bar nem volt olyan szine). En annyira nem rajongok a halert, es eppen ezert ezeket szivesen eszem, mert hal izuk nemnagyon van

Penteken Shery elvitt a Nemzeti szinhazba, es megneztuk a Revans cimu eloadasat az Experidance tarsulatnak. Akarcsak az elozo eloadasaik, amiket lattunk, ez is igen jo volt.

Aztan hazamentunk szulinapozni, annyit ettem, mint egy heten osszesen kb. Ut kozben sikerult vennunk az erkelyre egy olyan tujat, ami (remelhetoleg) nem no nagyobbra fel meternel, es ilyen gomb alaku.

A "mutasd a desktopod, megmondom ki vagy" motto jegyeben pedig meg penteken kiprobaltam, hogyan lehet Sun Ray vekonykliensekkel multihead display-t hasznalni, es hat sikerult:

E17, Xinerama, es igazabol az benne a szep, hogy akarmennyi Ray kliens egymas melle/ala fuzheto.

Ma setaltunk egy tokjot Huvosvolgyben, igen jo volt az ido - ennek tiszteletere jo sokan is voltak, meg Shery unokatestvereekkel is talalkoztunk.

Aztan hazajottunk, en dolgozgattam, kozben Shery fozott csirkeporkoltet, meg sutott finom sutit - mert sutit meg nem sutottunk a sutonkben. Hat ha ennel rosszabb nem lesz egyik se, akkor tokeletesen elegedett leszek